Elena Lucrezia Corner Piscopia, a világ első doktori címet szerzett nője

Elena ötödik gyermekként látta meg a napvilágot Giovan Battista Corner és Zanetta Boni hét gyermeke közül. A velencei arisztokrácia egyik legfontosabb családjába tartozó apa hosszú kapcsolatban állt Zanettával, egy nagyon szerény származású nővel.  A kapcsolatukból származó összes gyereket a születésükkor azonnal legitimáltak, viszont a pár csak 1654-ben kelt egybe.

Az anya származása miatt a házasságkötés előtt született gyerekek nem kaphatták meg a nemesi rangot. Az édesapjuk próbálta ezt jóvá tenni. Két fiúgyermeke, Francesco és Girolamo esetében úgy, hogy 1664-ben, mivel kiürültek az egyház kasszái, megvásárolható volt a nemesi rang,  az apa 105.000 dukátot perkált le, hogy  fiai számára megszerezze a nekik kijáró nemesi rangot. Lánygyermekek esetén erre nem volt lehetőség, így a tehetséges Elena esetében más módszerhez folyamodott.

Képek forrása: artspecialday.com

Giovan Battista rokonai és felmenői közül sokan elismert tudósok voltak, például az üknagyapja, Alvise, híres író és mecénás volt. Giacomo Alvisét, aki a nagypapája volt, Galilei közeli barátjaként ismerték.  Édesapja, Girolamo, híres fizikatudós volt, és még mindig nincs vége a sornak. Marcantonio nagybátyja nevéhez egy fontos könyvtár létrehozása, valamint festményekből és tudományos eszközökből álló gyűjtemény alapítása fűződik.

Az alma nem esett messze a fájától, valószínűleg Giovan Battista, amikor felismerte lánya remek képességeit, azonnal és feltétel nélkül minden szempontból támogatta a lány kulturális fejlődését, tanulmányait és közéleti sikereit.
Ne feledjük, a XVII. században járunk, akkoriban egészen rendkívüli volt, hogy egy nő képezte magát, és magas szintű tanulmányokat folytatott.
Apja Elenát a legjobb iskolákba járatta és a legjobb tanítómestereket fogadta mellé.

Már egészen fiatal korában kiemelkedő tehetségnek tartották, így Giovanni Fabris, pap és a család barátja tanácsára megkezdte klasszikus tanulmányait. 10 éves korára már megtanult latinul, görögül, franciául, és spanyolul.
Mivel elsajátította a héber és az arab nyelvet is, elnyerte az „Oraculum Septilingue” (Hétnyelvű Bölcs) címet.
Ezt követően a természettudományi tantárgyakba vetette bele magát, többek között matematikát, filozófiát, fizikát, csillagászatot és teológiát tanult.

Elena a zenében is kiemelkedően tehetséges volt, játszott többek között csembalón, hárfán, és hegedűn, sőt zeneműveket is komponált.

Kitartó munkájának köszönhetően 1669-ben felvették a padovai egyetemre, majd ezt követően Rómában és Sienában folytatta tanulmányait.
Hírneve külföldre is eljutott.
Miután Elena Velencében nyilvános vitát folytatott görög és latin nyelven filozófiai kérdésekről, apja azzal a kéréssel állt elő, hogy lánya teológia diplomát szerezhessen. Ezt a padovai püspök, Gregorio Barbarigo ellenezte, kerek-perec kijelentette, hogy ha nő diplomázna teológiából, azzal az egész világ előtt nevetségessé tennék magukat.

Elena apja viszont kötötte az ebet a karóhoz, és szoros levélváltás alakult ki a férfi között. És milyen jól tette, megszületett a kompromisszum. Ugyan Elena nem szerezhetett teológiai diplomát, de filozófia diplomát igen.
Vizsgájára 1678. június 25-én került sor, hatalmas érdeklődés övezte ezt az eseményt, így óriási tömegek előtt védte meg disszertációját.
Tanulmányai alatt végig Velencében élt, ezt követően költözött Padovába, a Palazzo Cornerba.

A kemény tanulás és önsanyargatás sajnos megbosszulta magát, Elena egészségi állapota rohamosan romlani kezdett. 1684. július 26-án halt meg gangrénában. A Santa Giustina templomban helyezték örök nyugalomba. Mivel nagyon kevés írásos emlék maradt utána, valószínűsíthető, hogy úgy rendelkezett, hogy kéziratait semmisítsék meg.

Az olasz nyelvet gyakorolni kívánók figyelmébe ajánlom az alábbi videót:

Ha tetszett a bejegyzés, és szerinted másoknak is érdekes lehet, köszönöm szépen, ha megosztod! 🙂