skip to Main Content
Lóra Fel, Kezdődik A Sienai Palio!

Lóra fel, kezdődik a Sienai Palio!

A turisták számára a Sienában megrendezett palio nem más, mint egy látványos, élvezetes lovasverseny.
Ugyanakkor a sienaiak számára ez sokkal több.
A palio története a középkorra nyúlik vissza, amikor a várost közigazgatási szempontból “contradék”-ra osztották fel és a rivalizálás a városrészek között a mai napig töretlen. 


A sienai palio kialakulása
Az első hivatalos paliót 1644-ben rendezték meg, de kialakulásának előzményei az időszámítás előtti időszakra nyúlnak vissza, valamint Augustus római császár nevéhez és a Ferragosto ünnephez is kapcsolhatók.

A palio jelentése: festett, vagy hímzett selyemkendő vagy bársonykendő, ami a lovagi torna győztesének a trófeája.

A palio évente két alkalommal kerül megrendezésre:
július 2-án, Sarlós Nagyboldogasszony  napján és augusztus 16-án, egy nappal Mária mennybemenetele (Ferragosto) után.
Hatalmas tömegeket vonz és a megszervezésében, lebonyolításában a város apraja-nagyja részt vesz.
A palio nem csak egy futam, hanem szenvedély is.
Az eredeti 59 „contrade” városrész helyett ma már csak 17 van, közülük 10 városnegyed 1-1 lovasa vesz részt a futamon.
Az előző versenyen indulási jogot nem kapott 7 városrész alanyi jogon szerepel a következő év megmérettetésén, a maradék 3 résztvevő városrész pedig egy igen bonyolult sorsolást követően mérheti össze a tudását a lovagi tornán.

Mindegyik városrésznek saját címere és zászlója van, a városban sétálva sokkal könnyebben lehet tájékozódni ezek alapján, mint az utcák névtábláit követve.
1-1 adott városrész lakói között bizalmi viszony van, mindenki mindenkivel tegeződik. Minden városrésznek megvan a maga temploma, ahol a palióhoz szükséges eszközöket, zászlókat és jelmezeket őrzik.

A futamra a város főterén, a Campo téren kerül sor.

A végső futamot 3 kardinális nap előzi meg.
Az első reggelen kiválasztják és megvizsgálják a lovakat, azokkal 3-3 próbakört tesznek meg, majd végül kiválasztásra kerül az a 10 ló, ami részt vesz a futamon.
A verseny előtti 3 napon, reggel és este próbafutamokat rendeznek, hogy ló és lovasa szokják egymást.

A verseny napját reggel mise indítja (messa del fantino), majd ezt követi egy utolsó próba (provaccia).
A futamra 17 órakor kerül sor és körülbelül 19 óráig tart.
Ló és lovasa díszmenetben érkeznek a város főterére, ahol egy nagyjából ezer méteres pályát kell körbefutniuk háromszor.

A díszmenet hatalmas parádéval érkezik, ló és lovasa korabeli öltözetben jelennek meg.
Minden lovas kezében van egy ökörbőr korbács, mellyel nem csak a saját lovát tudja ösztökélni, hanem a versenytársakat is akadályozhatja. Néha ez  annyira jól sikerül, hogy 1-1 lovast diszkvalifikálnak.
A verseny “életre-halálra” szól, egész évben készülnek a versenyzők a megmérettetésre. A részvétel kevésbé számít, semmint az ellenfél megalázása.

A pályát vastag tufaporral szórják be, hogy a lovak könnyebben tudjanak futni rajta.
Maga a pálya nagyon nehéz, derékszögű fordulók is vannak, a San Martino kanyar nagyon keskeny, ahol már temérdek ló sérült meg az évek során. Emitt (is) az állatvédők ellenzik ezt a futamot.
Az első ló, mely átvágtat a célvonalon – még ha lovasa nélkül is, akit menet közben elhagyott -, nyeri meg a küzdelmet.

A nyertes városrész kapja meg a díjat, a paliót.
A palio egy Madonna képpel díszített, festett selyemzászló, nincs belőle két egyforma, minden alkalomra egyedi paliót készítenek.
Ezen kívül a júliusi győztes markát  70 , az augusztusi nyertesét pedig 50 ősi, sienai köztársasági pénzérme üti.

A győzelmi vacsorán szinte az egész város lakossága részt vesz, a díszhely természetesen a győztes lónak jár.

Ha olaszul tanulnál, ajánlom figyelmedbe az alábbi linket:
https://olasznyelvtan.hu/objektiven-a-masik-es-a-sajat-nyelvtan-konyvrol/

 

Back To Top