Róma, a földalatti város 5 rejtélye nyomában

Zegzugos alagutak, ma is működő vízvezetékek, tufába vájt üregek, földalatti lakóházak, katakombák, légvédelmi bunkerek, ősi kultuszhelyek. Ami Róma gyomrában található, az ugyanolyan lenyűgöző, mint mindaz, ami az Örök Város napja alatt ragyog.

A legérdekesebb és a legszenzációsabb leletek közé tartozik a római légiósok laktanyája, néhány lépésre a mai Porta Metroniától, amit néhány éve fedeztek fel a C metró állomásának ásatásai során. Itt voltak a tisztek szobái, egyesek freskókkal díszítettek, mások mozaik padlósak. Hadrianus császár uralkodása idején épült, de egy évszázaddal később már megépült az Aurelianus-féle fal és a katonaság ezen az övezeten kívül maradt.

Kép forrása: wikipedia

Kép forrása: Jpeg fotoservizi

20 méter ementáli sajt
A főváros altalaja lyukacsos, mint az ementáli sajt. Szinte  minden épület és minden utca alatt, minden pince fala mögött van egy mesterséges üreg. Elég, ha csak annyit mondunk, hogy a Corso Vittorio Emanuelén sétálni annyit jelent, hogy az Agrippa fürdő vízelvezető csatornáján kelünk át, ami onnan a Tiberisbe szállította a szennyvizet, és ami ma egy hosszú alagút.
Egy sétát tenni a via del Corsón pedig egyenértékű a via Flaminia utolsó szakaszán való sétálással, ami az i. e. 223-ból származó kövezett út.

A  Traianus-fürdő mozaikjai (i u. 100) a Domus Aurea maradványaira épültek.
Kép forrása: @contrasto

A rómaiak lábai alatti lyukas réteg  20 méter vastag, valójában ez a 20 méter a jelenlegi járófelület és az eredeti, az első római településig visszanyúló felszín között távolságot jelenti. Több mint 2700 év telt el az első városi települések óta napjainkig, a város pedig megállás nélkül növekedett, terjeszkedett. A múlt épületei, városrészei, utcái egymás mellett fejlődtek, hogy egyedülálló földalatti világot hozzanak létre.

Miért van ennyire a föld mélyen a néhai Róma?  
Ennek több oka is. A Tiberis gyakori árvizei, amik egészen a XIX. század végén gátépítésig történtek, sarat és iszapot hordtak a városba. A földrengések, tüzek, valamint az, hogy az összedőlt vagy leégett épületek törmelékeit nem szállították el, hanem a fenti építmények  a következő épületek alapjául szolgáltak, ezek a  fő okai a járófelület megemelkedésének.

Ennek eredményeként a patríciusok lakóhelyei, szökőkutak, utak idővel a föld alá kerültek.

Temérdek építmény van, mint például a vízgyűjtő ciszternák, a vízvezetékek, a csatornák, a kőzetanyag kitermelésére szolgáló kőbányák és természetesen a katakombák, amik eredeti elképzelésükben már a föld alatt voltak: valójában közvetlenül a tufába ásva épültek.

Az idők során a földalatti üregek funkciójukat és megjelenésüket is megváltoztatták. A pozzolana, ami vulkáni eredetű anyag, a ház- és palotaépítéshez szükséges habarcs alapvető eleme kitermelésére szolgáló kőbányák katakombákká váltak, ősi összedőlt házak alapjai kultuszhelyekké váltak, pogány templomok képezték a templomok építésének alapjait.

Kép forrása: ilpuntoquotidiano

Katakombák és tavak
A római katakombák a legismertebb és legimpozánsabb földalatti alkotások. Az első bonyolult, szimbolikus metszetekben, freskókban és faragott szarkofágokban gazdag katakombák az i. u. II. századból származnak.  A legismertebbek közé tartozik San Sebastiano katakombája a Via Appia alatt, ez Péter és Pál mártírok legrégebbi istentiszteleti helye.

Kép forrása: pinterest

Egy olyan nagyvárosban, mint Róma, a víz szintén fontos szerepet játszott a mesterséges üregek létrehozásában. A vízhálózat nagyon kiterjedt volt, és a mai napig az maradt. A vízrendszer a rómaiak házait, a fürdőket, a nyilvános fürdőket, a szökőkutakat, a nimfeumokat táplálta.

A Vergine vízvezeték, amit az i. e. 19. június 9-én avattak fel,  az egyetlen hálózat, ami még a mai napig működik. Ennek a vízgyűjtő rendszernek nagyon összetett az útvonala, ez táplálja a Trevi-kutat, a Barcaccia szökőkutat a Spanyol lépcsőnél és a Navona téren található impozáns szökőkutat is.
A hálózat 20 kilométer hosszú volt, ebből 18 kilométernyi vízvezeték található a föld alatt.

Kép forrása: prolocoroma

Az évszázadok során a vízvezeték egyes ágai kiürültek és alagutakká változtak. Körülbelül 10 méter mélyen a felszíntől, a Forlanini kórház alatt még egy földalatti, nagyon tiszta vízű tó is található, ami 40 méter átmérőjű és több mint 7 méter mély.

Íme a 3 legszebb, látogatható római katakomba:
San Callisto – itt kb. 30 hektárnyi területről beszélünk, ahol 16 pápa és 50 mártír sírja is található.
San Sebastiano – az Adreatino kerületben található és egy földalatti temetőből áll.
Priscilla – a katakombák királynőjének is hívják, a számtalan mártír sírja miatt.

Aki a római katakombákról még szívesen informálódna, és beszél is olaszul, annak a figyelmébe ajánlom az alábbi, olasz nyelvű videót:

5 emeletes házak 
Ám az igazi  ámulatot a ma utca szint alatt elhelyezkedő ősi rezidenciák keltik. A Domus Aurea egy villa, amit Néró császár építtetett az i. u. 64-ben pusztító tűzvész után. Ezt később Traianus császár használta fürdői alapjául, ma is pompás szobákkal és pompás festményekkel rendelkezik.
Pontosan ezek a freskók ihlették a reneszánsz festőit, például Michelangelót, Raffaellót és Pinturicchiót.

Kép forrása: pinterest

Róma alatt pedig még négy-öt emelet magas „társasházakat” is találhatunk, a birodalmi korszak úgynevezett insuláit. A Vittoriano melletti Ara Coeli szigete az i.u. II. századból például egy földszinttel, egy magasföldszinttel és három emelettel rendelkezik.
A földszint a tavernákból és üzletekből állt. 380 ember lakott az emeleteken is. Az egykori bérház egyetlen része, ami ma napvilágon áll, az az épület legfelső emelete.

Kép forrása: weebly

A római föld alatt Mithrász istennek szentelt számtalan kultuszhely is megtalálható.
Mithrász a római császárkor egyik legnagyobb istene, a köré szerveződött mithraizmus, azaz misztériumvallás központi alakja.

Ez az ősi az i. u. I. század végén jelent meg Rómában, és sok követője volt a II-III. század között. Titkos beavatásokkal teli kultusz volt, éppen ezért a föld alá ásták az ünnepi helyszíneket, ahová csak férfiakat engedtek be. Kicsi és téglalap alakú, a mithrák egyszerű építmények voltak, oldalain sziklapadokkal és oltárral. Még a Colosseumtól néhány lépésre lévő San Clemente bazilika is mithraeumot rejt.

Ha tetszett a bejegyzés, és szerinted másoknak is érdekes lehet, köszönöm szépen, ha megosztod! 🙂