Róma régen és ma, 10 történelmi érdekesség az örök városról

2023-11-01
Olasz kultúra , Olasz nyelvtanulás , Olasz nyelvtanulás, olasz nyelvtan
, , , , , , , ,
0

Miért i. e. 753. április 21. Róma születése? Miért hívják Rómát Örök Városnak? Mi köze a városnak a macskakövekhez? És Julius Caesarnak a macskákhoz?

Ingyenes fotók Róma kategóriában

Április 21. Róma városának a születése
A legendák szerint időszámításunk előtt 753. április 21-én a Palatinus-domb lejtőin Romulus az ekével húzta meg a határokat, amiken megszületett egy új város, Róma.

Az Örök Város szimbóluma a Colosseum, ami a különböző játékok mellett a tengeri csaták ábrázolásának az otthona is volt. Ez azonban nem aratott akkora sikert, mint a gladiátor viadalok. A kutatók szerint a víz belső kutakon és egy sor csövön keresztül folyt a lelátók alatt. Körülbelül hét órába telt, mire megtöltötte az egész arénát.

Ingyenes fotók Kolosszeum kategóriában

Caesar és a macskák
Mindannyian tudjuk, hogy Julius Caesar egy összeesküvés áldozatává vált, amit keresztfia, Marcus Junius Brutus agyalt ki.
Hol történt a gyilkosság? Sokszor megfordult már mindenki itt Rómában, hiszen ez a város egyik legforgalmasabb helye.
A régészek szerint ma a 8-as villamos végállomása található ott, ahol a szentárok és Brutus leszúrták a császárt i.e. 44. március 15-én. Az épület romjai a Torre Argentínánál vannak, ez Róma egyik legfontosabb ásatási területe.

Miután a császár kinevezte magát élethossziglani diktátorrá, és szövetségei lettek a köztársaság vezetői, egyre nőtt a feszültség közte és a szenátus között. Amikor egy hadjáratról tért vissza, és részt vett volna egy szenátusi gyűlésen, Brutus és a szenátus néhány tagja 23 késszúrással végeztek vele.
Innen származik a mondás: Te is fiam, Brutus? (Tu quoque, Brute, fili mi?)
Hogy kerülnek a macskák a képbe? A gyilkosság helyszínén ma egy hatalmas macskakolónia él.

Ingyenes vektorgrafika Julius caesar kategóriában

The Torre Argentina Roman Cat Sanctuary: Why It's Worth A Visit ...

Street food Róma utcáin
Ez nem újdonság a modern időkben, viszont az utcára néző éttermek már az ókori Rómában is léteztek, ahonnan a vásárlók elvihették az ételeket.. Csak Pompejiben több mint 200 ilyen étterem és kifőzde létezett, és a legtöbb lakásban nem volt étkező vagy konyha, ami arra utal, hogy nem volt szokás otthon főzni.
Róma utcáin nyüzsögtek a vándorárusok, akik kenyeret, palacsintát és egyéb élelmiszereket kínáltak a bódékból.

Kép forrása: focus.it

Túlnépesedés
Ma Róma több mint 2 millió 600 ezer lakossal rendelkezik, és egyben Olaszország legnépesebb települése. A város demográfiai fellendülése 1950 és 1960 között következett be, amikor a világháborút követően a különböző olaszországi régiókból érkező vándorlók célpontja volt, 1.150.000-ről 2.180.000-re nőtt a lakosság száma.

Volt egy másik, kiemelkedő demográfiai korszak is, amikor Róma túlzsúfolt volt, ez i.e. a II. századra tehető. Akkoriban a becslések alapján a városnak 1,2 és 1,7 millió közötti lakosa volt, tehát még több, mint az 1900-as évek elején.

Immagini gratis di Piazza

A locsi-fecsik és ahová a király is gyalog jár
A nyilvános vécék az ókori rómaiak idején kicsit a nappali szerepét is betöltötték, még akkor is, ha nem is voltak túlságosan tiszták. Az Ostia Antica ásatásainál ma is látható egy római nyilvános fürdő, ahol az illemhelyek ülései nagyon közel vannak egymáshoz, patkóalakba rendezve, valószínűsíthető, hogy azért, hogy megkönnyítsék a csevegést egymás között.

Ez az oka annak, hogy a nyilvános fürdők közelében igazi kincseket találtak a régészek: érméket, amik a rómaiak zsebéből estek ki, és a lefolyócsövekben kötöttek ki.

Kép forrása: focus.it

Szexéhség
A rómaiak nem csak étkezni szerettek. A kocsmákban (popinae) valójában gyorsételeket fogyasztottak, és emellett pénzért szexeltek is. A prostituáltak a földszinten alkudoztak, és az emeletre vitték ügyfeleiket.

Akit a téma közelebbről érdekel, és beszél is olaszul, annak a figyelmébe ajánlom az alábbi, olasz nyelvű videót, ami az ősi Pompeiibe is elvisz minket:

 

Macskakövek
A tipikus római burkolatnak története van. A XVI. században találták ki, hogy megkönnyítsék a szekerek és a lovaskocsik áthaladását, így ezekkel a kövekkel “aszfaltozták” le a város utcáit. A csonka piramis alakúra vágott bazaltkockák legnagyobb mérete 12×12×18 cm.

Egyesek kedvelik, de problémát jelentenek azoknak, akik minden nap közlekednek a római utakon, és vannak, akik aszfaltra cserélnék.
Korábban arra is gondoltak, hogy eladják turistáknak, de ellenőrizhetetlen lenne a kövek eredetisége, így elvetették ezt az ötletet.

Ingyenes fotók Ív állandó kategóriában

Szemétlerakó a városban
Nem egyike Róma hét dombjának, de a Monte Testaccio ugyanolyan híres. 54 méter magas és körülbelül 1 kilométeres  a kerülete, nevét annak köszönheti, hogy  a közeli, azonos nevű kikötőben az áruk, például olaj szállítására alkalmazott, higiéniai okokból egyszer használatos amforákat használat után összetörték és itt halmozták fel azokat.

Tehát a gyakorlatban a kerületnek nevét adó Monte Testaccio egy szemétlerakó volt. Hogy mindent egyben tartsanak, a rómaiak előrelátóan az idők során mésszel öntötték le a területet.


Kép forrása: focus.it

A szemét legyőzése Rómában
A problémák régi eredetűek, Caesar idejében csak a leggazdagabbaknak volt lehetőségük a Cloaca maximába, a város egyik legrégibb szennyvízvezetéke, ami a Tiberisben kötött ki, szennyvizet engedni.
A többiek , akik romos, akár tíz emelet magas épületekben laktak, fürdőszoba és folyóvíz nélkül, a vacsora maradékát és minden egyéb hulladékot közvetlenül az utcára, az ablakon dobták ki.

A tarthatatlan helyzet tudatában i.e. 47-ben Julius Caesar rendelettel próbálta megtiltani, hogy szemetet hagyjanak az utcán, haszontalanul.
Rómában csak a XVIII. századtól létezett a közigazgatás által szervezett, de nem teljesen irányított  közegészségügyi szolgálat.

Kép forrása: focus.it

Az első korlátozott forgalmú övezet 
Julius Caesar nemcsak tábornok és szakképzett politikus volt, hanem nagyon aktív adminisztrátor is. I. e. 45-ben, egy évvel halála előtt kihirdette a Lex Iulia Municipalist, ami egy sor szabályrendszert tartalmazott a római forgalom szabályozására, ami egyben „kerettörvényeként” is érvényes volt, ugyanis állandóan káosz volt a római utakon.

Másrészt Caesar megtiltotta az árukat szállító szekerek forgalmát napközben. E tilalom alól mentesültek a „közszolgálati” szekerek, pl. a papok vagy a szemétszállítók kocsijai.

Immagini gratis di Roma

Ha tetszett a bejegyzés, és szerinted másoknak is érdekes lehet, köszönöm szépen, ha megosztod! 🙂

aratro eke
confine (hn) határ
vittima áldozat
figlioccio keresztfiú
sanpietrini macskakövek
traffico forgalom
bagno pubblico nyilvános fürdő
discarica szemétlerakó
agevolare megkönnyíteni
rifiuti hulladék

 

Tetszett a bejegyzés? Oszd meg ismerőseiddel!

Related Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük