Tavaly fújta el 90 születésnapi gyertyát a Ferrari, ha ez nem lenne elég, egy újabb ünneplésre hívja Maranello a rajongóit.
Január 15. és április 19. között tekinthető meg a legújabb időszakos kiállításuk “Ferrari at 24 Heures du Mans” néven, 70 éves ugyanis a Ferrari első győzelme a 24 órás francia megmérettetésen.
A reflektorfényben központi helyet kap többek között az a Ferrari 166MM Barchetta, amivel Luigi Chinetti és Peter Mitchell-Thomson pilóták tudhatták magukénak az első Ferrari győzelmet 1949-ben.
Az 1923 óta, a franciaországi Le Mans melletti versenypályán megrendezett 24 órás autóverseny egyike a világ legrégebbi autóversenyeinek. Az eredetileg sorozatgyártású autók megbízhatóságának és gazdaságosságának tesztelésére szolgáló futamot minden évben a nyár közepén rendezik meg.
Napjainkba 24 óra alatt közel 5000 kilométert tesznek meg a versenyzők, az első futam során a megtett táv „csak” 2210 km volt.
Az első futam 1923-ban rajtolt el az Automobile Club de l’Ouest szponzorálásában. Ekkor még „24 órás állóképességi nagydíj gyári túraautók részére” néven került megrendezésre.
A verseny első éveiből remek profithoz jutottak az angol autóipari gyáraknak, mivel gyorsan átlátták a futamokban rejlő anyagi lehetőségeket. A Bentley autói 1927-30 között sorozatban háromszor nyertek.
Korai volt az örömük, mert sikereiknek az olasz Alfa Romeo 8C vetett nagyon gyorsan véget. 1931-34 között zsinórban 4 alkalommal az olaszok vitték el a trófeát.
A II. világháborúban és az azt követő években nem tartottak futamokat.
A háborút követő első futam megrendezésére 1949-ben került sor, ahol a Ferrari 166MM Barchetta tarolt.
1954-ben a Ferrari 375+, 4 évvel később a Ferrari 250 TR58, majd 1960-65 között, 6 éven át megszakítás nélkül ismét a Ferrari tudhatta magáénak a trófeát.
Ezek az évek a Ferrari-Ford párviadala jegyében teltek, történt ugyanis, hogy II. Henry Ford szerette volna magának megszerezni a Ferrarit. Mivel ez nem jött össze neki, így a versenypályán folytatódott a kakaskodás. Ekkor építette meg az immár legendássá vált Ford GT40-et.
A versenyt nem csak diadalok, hanem tragédiák is kísérték. A legsúlyosabb baleset 1955-ben történt, amikor egy Mercedes SLR a pályáról teljes sebességgel a nézők közé vágódott. 83 ember vesztette életét és közel 100-an kerültek kisebb-nagyobb sérülésekkel kórházba. A Mercedes a baleset után több mint 3 évtizedig nem vett részt a futamon.
A pálya, ami egész évben látogatható, részben zárt, részben pedig elkerített közút.
A verseny, amiben maximálisan 55 csapat indulhat, eltér minden más autóverseny lebonyolításától.
Két szabadedzést tartanak, szerdán és csütörtök délután. Két időmérő edzés van, az egyikre csütörtök este, a másikra pedig péntek délután kerül sor.
A versenyen csak kétüléses autók vehetnek részt.
A kezdeti időszakban nem volt szabály arra, hogy hány pilóta vezethette az autókat. Általában két versenyzővel indultak a csapatok.
Napjainkban 3 pilótával kell minden csapatnak neveznie, akik maximum 4 óránként váltják egymást.
Az autók négy kategóriában indulnak: a két Le Mans-prototípus (LMP 1, LMP 2), valamint az utcai autókból átalakított versenyautók (Grand Tourisme GT1, GT2).
Az autóverseny annyira népszerű lett, hogy a filmesek figyelmét is felkeltette. Az 1964-es verseny központi szerepet kapott az 1966-ban forgatott Egy férfi és egy nő című Oscar-díjas francia filmben.
Paul Newman 1979-ben elindult a versenyen, kategóriájában a második helyezést érte el.
Olaszul tudók és a nyelvet gyakorolni kívánók figyelmébe ajánlom az alábbi videót:
Ha tetszett a bejegyzés, és szerinted másoknak is érdekes lehet, köszönöm szépen, ha megosztod!