Szardínia, ahová elsősorban csodálatos strandjai miatt látogatunk el, vad és titokzatos, ősi oldallal is rendelkezik.
Ez a vad, titokzatos, elzárt, elsősorban a helyi pásztorok és a földművesek által ismert oldal szolgáltatja az összes szárd karnevál témáját és alapját.
Ottanai karnevál
Az ottanai karnevál minden álarca tükrözi a paraszti élet különböző szakaszait: a szántástól a vetésen át a betakarításig. Nem hagyja figyelmen kívül az állatokkal való kapcsolatukat, a szárdok az állatokat mindig is tisztelték és nagy becsben tartották.
Húshagyó keddet megelőző vasárnaptól 3 napig, a karneváli időszak „hajrájában”, hamvazó szerdáig Ottana utcáit elárasztják a katartikus megjelenésű jelmezesek és az eufória.
Ugyanakkor a szárd karneváli időszak január 16-án kezdődik egy ünnepélyes keretek között megtartott vallási szertartással, aminek a csúcspontja a pap által megáldott máglya.
Az ottanai karnevál maszkjai szakrálisak és az állatokhoz kapcsolódnak.
Gyökerei a paraszti és a hidelmek világba nyúlnak vissza. Például Dionüsziosz tisztelete, akinek a tavaszt, a megújulást, a jólétet, a földek termékenységét vélték hinni.
Forrás: www.lettera43.it
A szárd karnevál legfontosabb maszkjai: Su Boe, a bika, amit az erő szimbólumaként tartanak számon, jó ómen a jövőre nézve.
A bikamaszk viselete egyenlő az ördögűzéssel.
A másik fontos, fából készült maszk Sos Merdules, ezzel a földeket megművelő parasztokat és azok nehéz életét ábrzálják.
A felvonulás során a meggyötört, lassú járású parasztok báránybőrbe öltöznek, vállukon bőrövre aggatott, az állatok tereléséhez szükséges harangokat és az ételüket cipelik.
Sa Filonzana alakja egy gonosz férfi, aki idős parasztasszonynak öltözik. Hajlott háttal, fekete ruhában, famaszk mögé bújik, kezében orsót és fonalat tart. Jó borért cserébe megjósolja a jövőt, szavaitól tartanak az emberek.
Sos Porcos és Sos Molentes a két legfontosabb állati figura, az első a disznót, a második a szamarat ábrázolja famaszk formájában.
Sestui karnevál
A sestui karnevál az egyik legszórakoztatóbb karnevál Szardínián. A felvonuláson kívül utcabál, ételkóstolás, szórakoztató gyerekjátékok is várják az ide látogatókat.
A karnevál központ témája és gyökerei az ősi rítusok, amik a természethez, a termékenységhez, különösen a vízhez, a földhöz, a halálhoz és a feltámadás lehetőségéhez és babonáihoz kapcsolódnak.
Forrás: www.vistanet.it
A tavasz érkezését türelmetlenül várta a helyi lakosság, ez képviselte számukra a jólét kezdetét, azt a időszakot, amikor a zord tél után újra el lehetett kezdeni a munkát a földjeiken.
A karnevál tehát egy autentikus szertartás volt. Bőséges termés reményében ezzel a rituáléval tisztelegtek a parasztok a föld és az állatok előtt.
A karnevál két legfontosabb alakja már a nagy háború kitörése előtt is létezett. S’Orku Foresu azokat az állatokat ábrázálja, amiket a jó termés érdekében feláldoznak. Báránybőrbe bújt, szarvakkal ékesített jelmezekben vonulnak fel.
Az Is Carragas ábrzálja a földműveseket viseltes ruhában, fekete kendőben. Kezükben botot tartanak, lassan terelgetik a S’Orku Foresu-kat, akikre néha rávernek egyet, egészen addig, amig azok ki nem lehelik a lelküket.
Ezt követően szalmát és vizet borítanak rájuk. Feltámadnak és az új élet reményében folytatják útjukat.
Ulassai karnevál
Az ulissai karnevál minden bizonnyal az egyik legismertebb felvonulás, ami egyre több túristát vonz Szardíniára.
Az apró városkában megtartott karnevál szorosan az állatvilághoz kapcsolódik, állati maszkokban esőtáncot járnak, az az érzésünk, hogy egy másik világban csöppentünk.
A karenevál ősi gyökerekkel rendelkezik, az egyik feltételezés szerint a Maimulu név (ami a karnevál fő alakja) a főniciai esőisten, Maimone nevéből származik, a tiszteletére járnak esőtáncot.
Egy másik feltevés szerint Dionüszoszt ábrzálta Su Maimulu, aki halála után tavasszal feltámadt. Ez jel volt a parasztoknak, hogy elkezdhettek megművelni a földeket. Az egész felvonulás a négy évszak körforgása, élet és halál valamint az újjászületés köré épül.
Su Maimulu sötét kecskebőrbe bújt, a testére harangokat aggatott, félelmet keltő figura.
A karneváli eurória csúcspontja az úgynevezett masterberri, amikor testét máglyára vetik, elégetik.
Tempio Pausania-i karnevál
A Tempio Pausania-i karnevált, ahol 6 napon át tart a dínom-dánom, Gallurában rendezik meg.
A jelmezeken és maszkokon túl, a viareggiói karneválhoz hasonlóan, tematikus szekerek, valamint élő zene és rezesbanda.
Forrás: www.vistanet.it
Kialakulásának a története a római előtti korra nyúlik vissza.
Kezdetben ez pogány ünnep volt, amit az első hónapjaiban tartottak, amikor a földeken nem volt munka, így ekkor a pihenésnek és a mulatozásnak éltek az emberek.
Így született meg György király figurája, neki tulajdonították ugyanis a természet újjászületését.A karnevál György király máglyájával zárul.
A tematikus szekereken papírmaséból készített alakok vannak, amik nem csak a mítuszokból ismertek, mint például György király,, hanem pontosan úgy, mint a toszkán karnevál esetén, spotolókat, színészeket, politikusokat és egyéb közéleti ismert embereket ábrázolnak.
A karnevál György király máglyájával zárul, tűzre dobják és elégetik a rosszat, jöhet a megújulás, a tavasz.
Oristanói karnevál
Az oristanói karnevál Szardínia legfontosabb eseménye a karneváli időszakban, az itt megrendezésre kerülő lovasverseny, a Sartiglia miatt.
A lovakan Componidorik, a karnevál fő maszkjának viselői mérik össze tudásukat ezen a speciális lovagi tornán két napon keresztül, ezek a Gremio dei Contadini és a Gremio dei Falegnami.
Forrás: www.lasartiglia.it
A lovagi verseny látványos koreográfiája az ősi katonai lovagi tornákból katonai kiképzésekből nyerte el mai formáját,
Az első hivatalosan dokumentum szerint 1546-ban, V. Károly tiszteletére rendezték meg.
Ezt követően a különböző céhekbe tömörült kézművesek, az úgynevemett Gremi-k mérték össze tudásukat.
Az 1700-as évek óta nem változtattak a verseny menetén.
Olaszul tanulók vagy a nyelvet gyakorlók figyelmébe ajánlom az alábbi videót:
A jelmezek és álarcok, amiket ezen a karneválon viselnek, főként azok, amik a lovastornán is részt vesznek. A Sartiglia sokkal több, mint egy lovagi torna, inkább a hagyományok megőrzéséről és továbbadásáról szól.
A lovasverseny során három részből áll: ügetés közben karddal gyűrűket kell felmarkolni, a lovasnak két lóra állva kell megállnia a helyét, valamint karddal a kihelyezett csillagok közepét kell eltalálni.
A versenyt egy componodori irányítja, aki nem vesz részt a megmérettetésben. A verseny végén, lóháton áldja meg a tömeget.
Forrás: www.lasartiglia.it
Karnevál Cagliariban
A Cagliariban megrendezett karnevál szintén egy ősi legenda köré épül. A latin Giulio Solino író szerint Cagliarit Arisztaiosz, Apollón és Küréné nimfa fia alapította, aki végre véget vetett a szigeten lakó népek közötti háborúknak.
Maszkok és allergórikus kocsik, színkavalkád, a zeppole illata, dobszó, utcai zenészek, bál és a Re Cancioffali máglya jellemzi a szárd főváros karneválát.
A karnevált Su Bandidori nyitja meg hivatalosan, aki dobszólóval követve le-föl rohangál az utcákon és szárd nyelven, az ide látogatókat külsejük alaján versikékkel látja el. Lehet, hogy jobb is, ha nem értik őt a turisták? 🙂
Forrás: www.sardiniapost.it
A cagliariban viselt álarcok élesen elválnak a sziget többi részén hordottaktól. A legtöbb maszk melankóliát sugároz, például:
Sa Fiuda, vigasztalhatatlan özvegy, aki mindenkire, aki az útjába kerül, panaszáradatot zúdít.
Su Cademis, a kéregető koldus.
Sa Panettiera, a pletykafészek nőszemély, aki bárkinek bármit kifecseg.
Mamoiadai karnevál
A mamoiadai karnevál a többi olasz karnevállal ellentétben csillogás és papírmasé mentes.
Egyszerű karneváli felvonulás ez, ahol a főszereplő a természet. A birkabőrbe bújt, fekete maszkot viselő pásztorok szárd dalokat énekelnek.
Ha még szívesen olvasnál az olasz kultúráról, szokásokról, ételekről, városokról, érdekességekről, nyelvtanulásról, kérlek, hogy látogass el a blogomra.
Ha olaszul tanulsz és a nyelvtannal kapcsolatos ismereteidet bővítenéd, lapozz bele a könyvembe.
Ha olaszul vagy angolul tanulnál, ajánlom figyelmedbe magán- vagy csoportos óráimat.