Siena titkainak nyomában

Siena, a gótikus toszkán település három dombra épült óvárosa a világörökség része, ahol a zegzugos utcácskák macskakövein sétálva olyan érzésünk támad, mintha időutazásban vennénk részt.

Tartsatok velem egy különleges városnézésre, amiben a palio városának a  misztikumairól mesélek!

La Santa Caduta – Szent Katalin lépcsője
A Dóm tér irányába haladva, a keresztelőkápolna mellett található egy meredek lépcső, ami az új dómhoz vezet.
Állítólag ezt a lépcsőt a ’400-as években építettek, és a köznyelv Szent Katalin lépcsőjeként emlegeti.

Történt ugyanis, hogy Katalint a lépcsőről az ördög lelökte és olyan szerencsétlenül esett el, hogy kitörte a metszőfogait.
Ez még a lépcső kövezése előtt történhetett, mire a lépcsőt véglegesen befejezték, addigra Katalin már 70 éve halott volt.
A baleset pontos helyét egy kereszttel jelölték meg a lépcsőn.

Képek forrása: sienatoday

A pestis és a dóm
Ha a hosszú lépcsőt megmásztuk, biztos, hogy levegő után fogunk kapkodni, és nem csak a meredek lépcső okán, hanem az elénk táruló látvány okán is, ami nem más, mint az új katedrális soha be nem fejezett, mégis lélegzetelállító homlokzata.

A városnak szánt új katedrálist, amit a XIV. században terveztek, soha nem fejezték be. Többszörös ok volt erre, többek között bizonyos statikai problémákat nem tudtak kiküszöbölni az építkezés során, ezen felül pedig a várost számos gazdasági csapás sújtotta, valamint a népességet is különféle betegségek tizedelték meg.

Sator, a mágikus négyszög
A „régi”, tehát a befejezett katedrális elé érve keressük meg a város mágikus négyszögét, a Satort, ami a dóm bal oldali külső falának kövei között, az érsek palotája előtt található.
A Sator-négyzet oda-vissza olvasható betű kombináció, öt szóból álló, a betűk képpé formálásának sokat vitatott példája.

A különböző irányokból kiolvasható öt latin szó értelmes mondatot alkot, ámbár a mondat pontos jelentése homályos.
A legkorábbi Sator-négyzetet Pompeiben találták, de van magyarországi vonatkozása is, mert Budapesten található római kori romokban is találtak ilyen betű kombinációs négyzetet.

A Dóm tér rejtélyes fehér kövei
Ha figyelmesebben megnézzük a Dóm teret, találunk itt egy kopott, fehér kősort, amit kettéválasztja a teret.
A története a középkorra nyúlik vissza, amikor a temetkezési jogokért régóta harcban álltak egymással a dóm szerzetesei és a kórház papjai.

Egészen a XVIII. századig, amíg a temetőket és a modern temetkezést fel nem találták, egy templomban, vagy egy szent helyen helyezték örök nyugalomra az elhunytakat, ami állandó bevételt jelentett az adott intézménynek. Addig-addig harcoltak egymással, hogy egy fehér kősorral, amit rigolónak hívnak, kettéválasztották a felségterületet. Ebből akkora botrány kerekedett, hogy egy évvel később még a pápa is ratifikálta a tér kettéosztását.

Madonna del Corvo
A Dóm teret elhagyva a Stalloreggi utcában, egy sarki épületben csodálhatjuk meg egy tabernákulumban a fájdalmas anyát, amit a helyiek Madonna del Corvóként ismernek.
Több legenda kering körülötte. Az egyik szerint egy pestissel fertőzött varjút a freskó felett villámcsapás ért, és így élete árán meg tudta óvni a várost a pestistől.

Egy másik legenda az előbbinek pont az ellenkezőjét állítja, azaz, hogy a pestissel fertőzött varjú valóban meghalt, de ő okozta az 1348-as fekete pestis járványt.

Egy harmadik legenda szerint ahogy meghalt a varjú, egy szempillantás alatt véget ért a pestisjárvány.
A valóság ennél sokkal prózaibb. A palota, ahol a tabernákulum található, a XVI. században a Marescotti család tulajdonában áll, akiknek a címerében volt egy fekete sas. A freskóban a festőnek sikerült a sast rosszul ábrázolni, így lett belőle varjú.

Kép forrása: wikimedia 

Fejek és szellemek
Ha már itt járunk a környéken, keressük fel Giomo szerzetes szellemét!
A Cerchia utca 50. szám alatt található egy fülke, amibe befalazták egy beesett arcú, kopasz, szakállas férfi márványfejét.
A legenda szerint ő kamalduli Giacomo, aki a XII-XIII. században élt Santa Mustiola apátsága közelben, és aki az egyik Siena-Firenze közötti csatában hunyt el 1208-ban.

A csata után a sienai asszonyok feladata volt, hogy összeszedjék a holttesteket, így találtak rá a szerzetesére is. A legenda szerint teste egy keresztes zászlón hevert, a kereszt fénybe borult, szelleme pedig túlélte a testét.
A legenda egy másik verziója szerint a botanikus kert szelleméről van szó. Giacomo de’ Magagni, kamulduli szerzetest felakasztották a kertben a XVI. században, mert bűnös kapcsolatba lépett egy apácával.

Mangia Torony
A botanikus kertből ereszkedjünk le a Campo térhez, emellett található a város egyik legismertebb jelképe, a torony, ami már építésekor is a világ egyik legkorszerűbb technikájával készült és az egyik legmagasabb torony volt.
De honnan származik a neve?
1347-ben, amint felszerelték a torony nagy harangját, a harangozás nemes feladatával Giovanni di Ducciót bízták meg, akinek a kezei közül minden pénz kifolyt. Gúnyneve a mangiaguadagni (jövedelemfaló) vagy neves egyszerűséggel mangia volt. Arról nem szól a fáma, hogy enni szeretett-e.

A Palio hangja
Miközben a Mangiát keresitek, ha szerencsések vagytok, hallani fogjátok Suntót, ez a sienaia fülek számára nagy valószínűséggel a legkedvesebb hang, a Palio hívóhangja.
Kapaszkodjatok fel a meredek lépcsőn a toronyhoz, ahol egy hatalmas, repedt harangot fogtok találni.

Valaha ez volt Olaszország legnagyobb harangja, amit hatalmas erőfeszítések és többszöri próbálkozás után egy különleges csörlőrendszer segítségével 1666. szeptember 29-én tudtak végre felhelyezni.
Elvileg Maria Assunta névre keresztelték volna, de méretei miatt csakis férfi lehetett, hát így belőle Sunto.

1831-ben repedés keletkezett a harangon, szerették volna teljesen megjavíttatni, de a tetemes költségek ezt nem tették lehetővé, így csak megragasztották. Így történt, hogy Suntónak rekedtessé vált a hangja.

Vámpírok
A Campo térről ereszkedjünk le az Orto de’ Peccihez, a Mercato téren át Malcontenti utcáig. A ’300-as évek közepén pontosan itt álltak a börtönök, és a halálbüntetések végrehajtására is itt került sor.
A legenda szerint az Orto da’ Pecci környékén évszázadok óta él egy vámpír, ő állítólag Niccolò di Tuldo, az egyik halálra ítélt szelleme.

A vámpírt állítólag számtalan helyi lakos látta, sőt egyszer körbe is vették, de az denevér formájában távozott.
Valaki azt is látni vélte, hogy egy fiatal lánynak és az udvarlójának a vérét kiszívta és azok ott haltak meg a helyszínen.

Levágott fejek
A Rossi és a Refe Nero utca kereszteződésében nézzetek csak fel! Találni fogtok ott egy kovácsoltvas kalitkát és egy kalappal fedett, levágott fejet.
A fejhez meglehetősen bizarr történet tartozik. Az épület egykori tulajdonosa, Giuseppe Mazzoni régiségkereskedő fejét ábrázolja, aki a ’900-as évek elején ült modellt ehhez az extravagáns alkotáshoz.

Úgy tudni, hogy komor pillantását a közeli Monte dei Paschi banknak címezte, ami egy rossz pénzügyi döntését követően szinte minden vagyonától megfosztotta.
Nem csak ez a fej teszi különlegesség a Diavolo Rosso (vörös ördög) palotát. A házfal teljes felületét mindkét oldalról emléktáblák, sírkövek, középkori fali domborművek borítják, és természetesen köztük van a Mazzoni család címere is.

Végezetül egy olasz nyelvű videó, amivel az olaszul tanulóknak vagy a nyelvet gyakorlóknak szeretnék kedveskedni. 

 

Ha még szívesen olvasnál az olasz kultúráról, szokásokról, ételekről, városokról, érdekességekről, nyelvtanulásról, kérlek, hogy látogass el a blogomra.
Ha olaszul tanulsz és a nyelvtannal kapcsolatos ismereteidet bővítenéd, lapozz bele a könyvembe.
Ha olaszul vagy angolul tanulnál, ajánlom figyelmedbe magán- vagy csoportos óráimat.

 

scalinata ripida	meredek lépcső
diavolo	ördög
peste	pestis
rovine	romok
sepoltura	temetkezés
corvo	varjú
fulmine	villám
aquila	sas
battaglia	csata
orto botanico	botanikus kert