Az életminőség szempontjából az olasz legélhetőbb városok rangsorolása 34. és a zöld városok rangsorolása 2023-ban 23. alkalommal történt meg.

Kép forrása: italy-villas.fr
Két külön rangsorolásról van szó, a legélhetőbb olasz városok tekintetében sokakat biztosan meglep, hogy Udine 2023-ban első alkalommal állhat a dobogó tetején, maga mögé utasítva Bologna és Trento városát.
Külön érdekesség, hogy Udine, Friuli-Venezia Giulia székhelye korábban soha nem szerepelt az első 3 legélhetőbb olasz város között, ugyanakkor Bologna 5 ízben volt már első helyezett és 1-1 alkalommal tudhatta magáénak a 2. és a 3. helyezést. 2023-ban 2. lett.
Trento 2-2 alkalommal volt 1. és 2. helyezett és 9-szer 3, ahogyan 2023-ban is.
Nézzük a dobogóról lemaradt városokat!
4. Aosta
5. Bergamo
Firenze lecsúszott a 6. helyre
7. Modena
8. a lombard főváros, Milánó megtartotta tavalyi helyezését
9. Monza e Brianza
10. Verona
Ahogy azt 1990 óta minden évben tették, idén is a felmérés 90 mutatóját 6 fő nagy makrogazdasági csoportba sorolták, csoportonként 15-15 ismérvet mértek, és ez alapján születtek meg az eredmények.
A 6 nagy fő kategória az alábbiakat vizsgálta:
vagyon és fogyasztás, üzleti és munkalehetőségek, környezet és szolgáltatások; demográfia, társadalom és egészségügy, igazságszolgáltatás és közbiztonság, kultúra és szabadidő.

A Legambiente és az Ambiente Italia által megvizsgált 18 paraméter alapján, 2023-ban Trento lett Olaszország 3. legzöldebb városa.
Köszönhetően annak, hogy egyre többen választják/választották a kerékpárt az autók helyett, így jelentősen javult a városban a levegő minősége.

Az imént említett 18 paramétert 5 makró kategóriára osztották: levegőminőség, vízellátás, mobilitás, környezet és hulladékgazdálkodás.
Ez az a három pillér, aminek köszönhetően Trento Olaszország legzöldebb városa.
Nem ez az első alkalom, hogy Trento aranyérmet nyert. Már két éve, 2021-ben is a dobogó legfelső fokára állhatott, míg tavaly a második helyet tudhatta magáénak.A főpolgármester szerint a város erősségei közé tartoznak a tervezési dokumentumok, például a Paesc. Trento azért harcol, hogy leküzdjék a politikai megosztottságot a környezetvédelmi kérdésekben és az alapvető infrastruktúrákban (pl. kerékpárutak építése) tekintetében.
Igazi olasz paradoxon: egykor a polgármestereket azért kritizálták, mert szolgálati autókkal száguldoztak, ma azért éri őt kritika, ha biciklizik.Trento különösen a városi zöldterületeivel magaslik ki a vetélytársai közül. Az egy lakosra jutó zöldterület a városban 403,6 négyzetméter.
A vízfogyasztás a tavalyi egy főre jutó napi 149,7 literről a jelenlegi 147,4 literre csökkent.
A teljes hulladéktermelés enyhén csökkent.
A városi tömegközlekedés használata is növekedő tendenciát mutat. Növekszik a középületekre telepített napelem 1000 lakosra jutó kilowattórája is, amely idén 14,81 kW/1000 lakos.
Trentóban továbbra is jó a levegő minősége,
Olaszosok! Ha többet szeretnétek Trentóról tudni, ajánlom a figyelmetekbe az alábbi videót:
A 104 várost összevető rangsor első felében olyan északi nagyvárosok kerültek, mint Bologna (13), Firenze (24), Perugia (26), sőt még az iparvárosként ismert Milánó is. Igaz, ez utóbbi a tavalyihoz képest kilenc pozíciót veszített, de így is a 32. helyet foglalja el.
A fővárosé a nem túl megtiszteli 89. hely, a listazárók: Palermo, Ragusa, Catania, Siracusa és Vibo Valentina.

A gyalogosszigetek tekintetében Lucca, Velence, Verbania, Cremona és Firenze a listavezetők. Milánó a 23., Róma a 79., a sor végét Matera, Sassari, Vibo Valentina és Viterbo zárja.
A legtöbb fa Modenában, Agrigentóban, Bresciában, Arezzóban és Pesaróban van. Számomra meglepő, hogy Milánóé a 6. hely. A főváros itt sem jár élen, az 56. helyet tudhatja magáénak. A listazáró városok: Siena, Siracusa, Teramo, Vibo Valentina és Viterbo.

A legtöbb városi zöldfelület és zöldterület Materában, Trentóban, Sondrióban, Potenzában és Terniben van. Milánóé a 72., Rómáé a 76. hely.
A lista végén kullog Chieti, Savona, Genova, Trapani és Crotone.

A legtöbb napkollektort Padovában, Pesaróban, Veronában, Oristanóban, Cosenzában telepítették. Milánó a 61. helyen áll. A lista végén Crotone, Isernia, Nuoro, a legutolsó előtti helyen a főváros, majd Vibo Valentina kullog.
A legtöbb háztartási vízfogyasztást Trapaniban, Oristanóban, Caltanissettában, Agrigentóban és Foggiában mérték. A sor végén Milánó, Aosta, Avellino, Catania, Isernia és Viterbo állnak.
Velencében, Milánóban, Genovában, Rómában és Triesztben utaznak a legtöbben tömegközlekedési eszközökön. A rangsor végét Firenze, Pistoia, Potenza és Siracusa zárja.
A tömegközlekedés a legjobb az alábbi városokban: Milánó, Velence, Trieszt, Róma, L’Acquila, a legrosszabb pedig: Crotone, Ragusa, Caserta, Campobasso.

A legtöbb halálos közlekedési baleset itt történt: Benevento, Catanzaro, Isernia, Nápoly, Campobasso; a legkevesebb halálos közlekedés baleset: Firenze, Rimini, Padova, Genova, Bergamo.
A kerékpárutak viszonylatában Reggio-Emilia, Mantova, Cremona, Lodi és Ravenna áll az élen, a lista végét Matera, Sassari, Vibo Valentina és Viterbo zárja.
Róma a 82., Milánó az 55.

A legtöbb szemetet termelő városok: Potenza, Nuoro, Reggio Calabria és Viterbo, a legkevesebb szemetet termelő városok: Rimini, Ravenna, Pesaro, Piacenza, Massa.
Róma a 85., Milánó a 42.
A szelektív hulladékgyűjtésben az északiak: Ferrara, Treviso, Mantova, Pordenone és Parma jeleskednek. Nem meglepedő módon déli városok a sorzárók: Taranto, Palermo, Trapani, Crotone és Catania. Milánó az 53 , Róma a 72.
Ha még szívesen olvasnál az olasz kultúráról, szokásokról, ételekről, városokról, érdekességekről, nyelvtanulásról, kérlek, hogy látogass el a blogomra.
Ha olaszul tanulsz és a nyelvtannal kapcsolatos ismereteidet bővítenéd, lapozz bele a könyvembe.
Ha olaszul vagy angolul tanulnál, ajánlom figyelmedbe magán- vagy csoportos óráimat.
| raccolta differenziata | szelektív hulladékgyűjtés |
| pilastro | pillér |
| sostenibile | fenntartható |
| trasporto pubblico | tömegközlekedés |
| urbano | városi |
| collaborazione | együttműködés |
| sostenibilità | fenntarthatóság |
| infrastrutture (le) | infrastruktúra |
| pista ciclabile | kerékpárút |
| consumi idrici (tsz) | vízfogyasztás |